A platyhelminthes élettörténeti stratégiái.

A VISELKEDÉSÖKOLÓGIA MODERN IRÁNYZATAI

Mivel a nõstény többségû magzatokat tartalmazó alomban nagyobb az esély a nõstény szomszédokra, a hatások halmozódnak, egyre nõie- 1.

Want a Whole New Body? Ask This Flatworm How - Deep Look

Posztnatális viselkedésváltozások 17 1. A 0M nõstények magasabb szaporodási sikere addig igaz, amíg laboratóriumi, ideális körülmények között követjük nyomon a folyamatot.

Főleg az ernyősvirágzatúak és fészkesek családjában Némelyik toxikus A növények számára nem csupán hátrányt jelent a növényevő állatok táplálkozása. A terméseket, gyümölcsöket fogyasztó madarak, emlősök hatékonyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a tápnövény populációi nagy távolságokra elterjedjenek.

De lehetnek-e olyan körülmények, amelyek között van értelme a hímszerû nõstények kialakulásának? Erre hosszú távú terepkísérletek adhatnak választ, de a most kezdett vizsgálatokból úgy tûnik, hogy a hímszerû agresszív nõstények szaporodási sikere relatíve megnõ magas denzitás mellett, ott, ahol erõs kompetíció van az egyedek között. A szupernõstények kevésbé hatékonyak, ha túl sok a potenciális partner, magas a szociális stressz lásd a fenti példát.

Ez a tesztoszteronszint indukálta nemijelleg-változás nem csak emlõsökre korlátozódik, mivel Schwabl kanárikon is megfigyelt hasonlót.

  • A VISELKEDÉSÖKOLÓGIA MODERN IRÁNYZATAI - PDF Free Download
  • Zuzmósivatagok: nincs zuzmó.
  • Látták: Átírás 1 Acta Biol.
  • Méregtelenítő rúna képlet
  • MEIOFAUNA-KUTATÁSOK A DUNA HIPORHEÁLIS RÉGIÓJÁBAN - PDF Ingyenes letöltés

Az õ mérései szerint az egymás után letojt kanáritojásokban emelkedik a hím nemihormon-szintje, másrészt a kikelõ kismadarak késõbbi kompetitív képessége arányos a tojásbeli tesztoszteronszinttel. Ez azt mutatja, hogy az anyamadár kompenzálhat, vagyis nagyobb fészekaljának kiegészítõ csibéit extra hormonális doppinggal láthatja a platyhelminthes élettörténeti stratégiái. A rendszertani feldolgozás lényege, hogy konzervatív bélyegeket keres, amelyek nem változnak az adott kategórián belül.

Ezzel magyarázható a korai etológusok törekvése, hogy a fajspecifikus, öröklött bélyegekre koncentráljanak, és kizárjanak minden lehetõséget, amely a platyhelminthes élettörténeti stratégiái a fenotípusos plaszticitást. Bár a megközelítés egyoldalúsága eltûnõben van, talán érdemes megemlíteni, hogy a szakma vezetõ lapjában Animal Behaviour az — között megjelent több száz cikk közül mindössze ötnek a címében szerepelt a tanulás, és ezek is a platyhelminthes élettörténeti stratégiái a bevésõdéssel foglalkoztak.

A bevésõdés imprinting egy szenzitív idõszakban bekövetkezõ tanulás, amely egy életre szól. Legismertebb példája a fészekhagyó madarak követési reakciójának kialakulása Lorenz A kiskacsa élete elsõ napján követni kezdi anyját.

Ha ekkor nem az anyját, hanem egy elfelé mozgó, kb.

a platyhelminthes élettörténeti stratégiái

A bevésõdés nem bármire következik be. Mint Lorenz írja, a kismadarak nehezen tudtak közte és asszisztensnõje között különbséget a platyhelminthes élettörténeti stratégiái, mert mint kiderült, a mindkettõjük által hordott gumicsizma volt a bevésett objektum.

Ugyancsak kiderült, hogy a szenzitív periódus eleje az igazán megszabott, a vége egy neurális átszervezõdésnek köszönhetõ, vagyis ha nincs inger, az érzékeny szakasz sokáig kitolható.

Ökológia jegyzet. Pénzesné Kónya Erika-Varga János - PDF Free Download

A bevésõdést fehérjeszintézis-gátlókkal meg lehet akadályozni, ami azt mutatja, hogy az abban részt vevõ neuronok átalakulnak, s ez vezet a tartós memóriához. Ugyanakkor tartóssága ellenére a bevésõdésben is kimutatható felejtés, és tanulásszakértõk a platyhelminthes élettörténeti stratégiái csak fokozati különbség van más tanulásformákhoz képest a reakciók erejében.

Általában igaz, hogy a tanuláshoz a motiváció magas szintje elengedhetetlen, lehet, hogy a bevésõdés azért tûnik olyan gyorsnak, mert a fiatal állat minden érdeklõdése a kiváltó tárgyra koncentrálódik. Az állatpszichológusok minden igyekezete a bevésõdés különleges jellegének megcáfolására azon alapszik, hogy egy ún. A tanulás irodalmában is közöltek azonban számos olyan esetet, amikor a tanulás nem az elõírtaknak megfelelõen zajlott, ezeket a jelenségeket Seligman A tanulás korlátai címû könyvében gyûjtötte össze.

Az e könyvben található példákban vagy a fiziológiai kapacitás hiánya pl. Az etológusok abban az idõben reakcióspecifikus tanulási képességeket tételeztek fel, ami nyilvánvalóan a bevésõdéskoncepció általánosított változata.

Az öröklött—tanult szétválasztás azért is kavart sok vihart, mert vizsgálatát hagyományosan ún.

a platyhelminthes élettörténeti stratégiái ha gyermekének férgei vannak, akkor lehetséges

A fejlõdéspszichológusok azonban egy sor kísérlettel bizonyították az elsõ pillanatban aspecifikusnak tûnõ ingerek befolyását lásd Bateson Sõt az is 1. A táplálkozással kapcsolatos tanulás: alkalmazkodás a változó környezethez 19 kiderült, hogy vannak olyan hatások, amelyek már a kísérlet megkezdése elõtt a megfelelõ irányba terelik az állatot pl. A problémahalmazra a megoldást az nyújthatja, ha az öröklött—tanult hamis dichotómiáját felcseréljük a gének—egyedfejlõdés—környezet interakció elemzésével Clark és GalefDomjan és Galef A továbblépés másik iránya az lehet, ha megnézzük, mi a bevésõdés funkciója.

A klasszikus elképzelés szerint a kiskacsák anyjukat jegyzik meg, és a kis gácsérok felnõve az anyjukhoz hasonló párt keresnek. Ez egy több hasonló fajt tartalmazó élõhelyen hasznosnak is látszik. Evolúciógenetikai megfontolások alapján most ez az a platyhelminthes élettörténeti stratégiái kültenyésztési hipotézis a legelfogadottabb magyarázat a szülõi bevésõdés funkciójára. A már említett Shettleworth-fejezetben a fenti egyedfejlõdési és definíciós problémát a szerzõ szintén úgy javasolja megoldani, hogy a tanulás valójában nem vizsgált mechanizmusa helyett összehasonlító vizsgálatok kellenek annak eldöntésére, melyik állatnak mikor mit érdemes tanulni.

a platyhelminthes élettörténeti stratégiái

Ennek megértéséhez abból kell kiindulni, milyen problémákat kell az állatnak napról napra megoldania. Egészen biztos, hogy természetes körülmények között ez a leggyakoribb a tanulási folyamatok között.

A monofág állatfajok — amilyen például a koala vagy egyes lepkék hernyója — számára az adott tápnövény megtalálása létkérdés: az eukaliptuszfák kiirtásával a koalák is eltûnnének. Õk rendelkeznek azzal a képességgel, hogy mindenfajta tapasztalat nélkül is felismerik a nekik megfelelõ táplálékot általában annak szagát vagy ízét. Ez a tulajdonságuk öröklött. A polifág fajok egyedeinek táplálékválasztása már nem ilyen egyszerû. Nekik az éppen rendelkezésre álló táplálékfélék közül ki kell választaniuk azokat, amelyek a megfelelõ arányban tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, ásványi sókat, vitaminokat.

E fajoknak meg kell tanulniuk azt is, melyek a mérgezõ vagy éppen romlott táplálék ismérvei. Különösen nehéz helyzetben vannak a polifág növényevõk. A fellelhetõ növények közül sok eredendõen mérgezõ, 20 A tanulás viselkedésökológiája: a fenotípusos plaszticitás vizsgálata ezek másodlagos anyagcsere-termékeikkel a platyhelminthes élettörténeti stratégiái a kártevõkkel szemben, hiszen nem tudnak elmenekülni vagy elrejtõzni a növényevõk a platyhelminthes élettörténeti stratégiái.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos növényfajnak csak bizonyos részei mérgezõk, mások viszont nem.

Ráadásul éppen e növényi részek megfelelõ táplálékul szolgálhatnának magas tápanyagtartalmuk miatt.

A növényevõk többsége generalista táplálkozású, étrendjüket többféle növényfaj alkotja. E jelenség magyarázatára két alapvetõ hipotézis ismeretes. Az elsõ szerint a növényevõk generalista táplálkozásának oka az optimális tápanyag- és energiafelvétel biztosítása BelovskySinclair et al. A második hipotézis a növény—növényevõ kapcsolatok kölcsönhatását hangsúlyozza, és abból indul ki, hogy a növények védekeznek a rágás ellen Rosenthal és Janzen Ezek szerint a növényevõknek azért kell többféle növényfajon táplálkozniuk, mert csak ilyen módon tudják elkerülni, hogy egyetlen faj mérgezõ anyagaiból túl nagy mennyiséget fogyasszanak Freeland és Janzenpéldául a téli táplálékhiány idején.

A polifágia tehát a mérgezés elkerülésének egy formája. Bár teljes egyetértés még nem alakult a platyhelminthes élettörténeti stratégiái, több kutatás eredménye a második hipotézist látszik alátámasztani McKey Az olyan területeken, ahol a növényzet jelenlegi képe a növényevõk állandó legelése mellett alakult ki, a legtöbb növény többé-kevésbé mérgezõ. Ráadásul télen a rendelkezésre álló tápnövények száma jelentõsen csökken, ezekben viszont — éppen a rágás elleni védekezésül — a másodlagos metabolitok olyan mértékben feldúsulnak Bryanthogy monofágia esetén már elegendõk lennének 5 éves pinworm gyermek mérgezéshez Bryant et al.

A polifág fajok számára tehát nagyon fontos, hogy a táplálékkal kapcsolatban információkat szerezzenek. Meg kell tanulniuk, melyek az elkerülendõ, és melyek a fogyasztható fajok az adott élõhelyen. Megfigyelések, illetve laboratóriumi kísérletek egész sora foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Az egyik a platyhelminthes élettörténeti stratégiái példa az amerikai kékszajkóknál Cyanocitta cristata kialakuló feltételes elkerülés.

Ezek a madarak bizonyos területeken szívesen fogyasztják az élõhelyükön gyakori danaiszlepkét Danais plexippusmás területeken viszont elkerülik õket. Ha laboratóriumban felnevelt madaraknak felkínálták ezt a lepkét, minden további nélkül elfogadták, de egyetlen kellemetlen tapasztalat elegendõ volt ahhoz, hogy egész további életükben elkerüljék ezt a táplálékot.

A danaiszlepke ugyanis lehet mérgezõ. Mint Brower vizsgálataiból kiderült, olyan alkaloidákat, digitalisszármazékokat tartalmaz, amelyek igen rövid idõn belül komoly mérgezési tüneteket okoznak az állatoknak. További vizsgálatok azt is kiderítették azonban, hogy a lepkék nem minden példánya mérgezõ, csak azok, amelyek hernyókorukban a tejelõkóró Asclepias currasavica leveleit fogyasztották.

Olyan területeken azonban, ahol ez a növény nem terem, s így a hernyók más, ezt a méreganyagot nem tartalmazó, rokon növényeken nõnek fel, a nagy termetû, a platyhelminthes élettörténeti stratégiái színezetû danaiszlepkék büntetlenül fogyaszthatók, és a kékszajkó képes is rá, hogy ezt a tápanyagforrást megtanulja kiaknázni. Már ebbõl a példából is érthetõ, hogy a táplálkozással kapcsolatos tanulás 1. A táplálkozással kapcsolatos tanulás: alkalmazkodás a változó környezethez 21 mennyire fontos a változó környezethez alkalmazkodó állatok életében.

Nem véletlen, hogy az állatpszichológusok, etológusok érdeklõdésének homlokterébe került ez a kérdéskör, és a harmincas évektõl egyre több kísérleti munka folyik ennek vizsgálatára. Az is kiderült azonban, hogy a természetben igen sok befolyásoló tényezõt kellene figyelembe venni, így a kísérletek rendszerint laboratóriumban, leegyszerûsített és ellenõrizhetõ körülmények között folynak. A vizsgálatok legtöbbjét laboratóriumi patkányon Rattus norvegicus végezték, amely bámulatos alkalmazkodó képessége révén ideális modellje a mindenevõ, ámde válogatós állatoknak.

A kísérletek fõként annak kiderítésére irányultak, hogyan képesek a polifág táplálkozású állatok étrendjüket úgy megválasztani, hogy elkerüljék annak esetleges kedvezõtlen hatását. A legegyszerûbb kísérletben sótlan diétára fogott patkányokat vizsgáltak.

  1. Фонтейн стоял очень прямо, глядя прямо перед .
  2. Fereghajto nemetul
  3. Kategória Átöröklés

Kiderült, hogy az ilyen körülmények között tartott állatok egy idõ után keresgélni kezdenek, s néhány nap múlva határozott preferenciát mutatnak bármely sós ételre. Ez az eredmény azonban nem keltett különösebb izgalmat, hiszen a magyarázat egyszerûnek látszott: az állatok képesek felismerni a só ízét.

Hasonló kísérletet ugyanilyen eredménnyel Harris is végzett évtizedekkel ezelõtt thiaminhiányos diétára fogott állatokkal Harris et al.

Ökológia jegyzet. Pénzesné Kónya Erika-Varga János

Ráadásul a vitaminhiányos állapot lassan alakul ki, s a megfelelõ táplálék bevitelével a tünetek aránylag lassan is múlnak el. Nehezen lehetett elképzelni, hogy az állat képes összekapcsolni a megfelelõ táplálékot a gyógyulással. Csak késõbb derült ki, hogy ebben az esetben nem a táplálék vitamintartalma, hanem újdonsága a fontos.

Egyszerûen arról van szó, hogy azok a platyhelminthes élettörténeti stratégiái állatok, amelyekben a vitaminhiány tünetei kifejlõdtek, elõnyben részesítenek bármilyen új táplálékot. Ha a régitõl betegedtek meg, valóban elég nagy esély van arra, hogy az újak között lesz olyan, amely tartalmaz vitaminokat, így meggyógyulnak. Ezt a mechanizmust használják ki újabban kártevõirtásra Ausztráliában, ahol a betelepített üregi nyulak Oryctolagus cuniculus ritkítása nemzeti program.

A sóhiányos területeken élõ nyulakban olyan erõs a sós táplálék fogyasztásának motivációja, hogy a helikopterrõl kiszórt, sós ízû méregbõl, a nátrium-fluor-acetáttal átitatott csaliból annyit fogyasztanak, hogy tömegesen elpusztulnak Myers A táplálékválasztás során megfigyelhetõ tanulás értelmezésében az igazi fordulatot Garcia kísérletei hozták, amelyekben patkányok csalétek-elkerülését a platyhelminthes élettörténeti stratégiái Garcia és Koeling A kísérletek lényege a következõ volt.

Ártalmatlan táplálékkal etették az állatokat, majd röntgensugárzással vagy lítiumklorid-injekcióval elõidézték az emésztõszervi mérgezés tüneteit, ezután vizsgálták az állatok következõ táplálékválasztását.

Az eredményekbõl kiderült, hogy az állatok képesek összekapcsolni a táplálék ízét és a toxikózist, még akkor is, ha az csak egy nappal késõbb következett be.

Szüksége van e egy féregmegelőzésre?

Ez a kísérletsorozat több érdekes eredményt is hozott. Kiderült például, hogy ha az állat a megbetegedés elõtt többféle ismert táplálékot fogyasztott, a mérgezést csak annak az ízével kapcsolja össze, amelybõl utolsóként evett.

Ha azonban az étrendben volt egy 22 A tanulás viselkedésökológiája: a platyhelminthes élettörténeti stratégiái fenotípusos plaszticitás vizsgálata új, számára még ismeretlen táplálék, a megbetegedést mindig ahhoz köti, így az averzió csak az új étellel szemben alakul ki.

A kísérlet másik fontos tanulsága, hogy a táplálékelkerülés ingerfajta-specifikus, csak émelygést okozó ingerekkel hozható létre, áramütéssel nem. Ezek egy része arra szolgáltat bizonyítékot, hogyan módosítja a fajtársaktól szerzett információ a saját tapasztalatot.

difference between giardia and coccidia

Az információátadást egy igen egyszerû kísérlettel bizonyította: naiv patkányt, melyet közönséges patkánytáppal etetett, meghatározott idõre összerakott egy olyan fajtársával, amelyet egy újfajta, fahéjjal vagy más közömbös fûszerrel ízesített menün tartott.

Az interakció után tesztelte a naiv állatok táplálékválasztását. Kiderült, hogy határozottan preferálják azt a táplálékot, amelyet fajtársuk elõzõleg fogyasztott.

a platyhelminthes élettörténeti stratégiái trichocephalosis életciklusa

A további kísérletek szerint az információátadás megtörténik fiatal és felnõtt állatok között egyaránt Galef et al. Az is bebizonyosodott, hogy a fajtársaktól szerzett információ képes felülírni a tapasztalatokat.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Például egy bizonyos táplálékkal szemben már kialakult averziót jelentõsen csökkentheti egy olyan társsal való érintkezés, amely elõzõleg ezt az ételt fogyasztotta Galef Ennek az lehet a jelentõsége, hogy megakadályozza az olyan táplálék tartós elkerülését, amely idõszakosan esetleg ehetetlen, például romlott, de egyébként ártalmatlan. A táplálékválasztással kapcsolatos szociális tanulásban Posadas-Andrews és Roper az információ átadódásának módját próbálta meg felderíteni.

Arra a következtetésre jutottak, hogy két dolognak van döntõ szerepe: az elõzõleg fogyasztott táplálék szagának, amelyet a fajtárssal való érintkezés szolgáltat pl.

Olvassa el is