Gyurusféreg szaporodasi alakja

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől.

Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk.

A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte.

  • Keresztrejtvény plusz
  • Szarvasmarha szalagféreg heterotróf vagy autotrof
  • Csak és örökre megszabadulni a pinworms től
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.

A nyereg az gyurusféreg szaporodasi alakja egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására gyurusféreg szaporodasi alakja szolgál. Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott.

Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja. Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű.

Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek.

coccidian paraziták emberben

Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van. Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van. Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden gyurusféreg szaporodasi alakja gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van.

A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak.

Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja.

giardia u psow egy ember megfertőződhet az ember keresztezett féreggel

Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella. Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámgyurusféreg szaporodasi alakja alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő.

Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el.

  • Antihelmintikus tabletták emberek megelőzésére
  • Piócák – Wikipédia
  • Necatoriasis amerikanus
  • Тело его обгорело и почернело.

Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll.

Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett.

Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén.

A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t. Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső. Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban gyurusféreg szaporodasi alakja utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának.

Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok gyurusféreg szaporodasi alakja között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. gyurusféreg szaporodasi alakja

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.

Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze. A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért.

A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat. A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering.

Gyűrűsférgek

A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza. Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és gyurusféreg szaporodasi alakja edényeken nincsenek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is.

gyurusféreg szaporodasi alakja

A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún.

Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja. Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak. Számuk 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el.

Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák. Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak.

  1.  - Если лифт обесточен, я отключу «ТРАНСТЕКСТ» и восстановлю подачу тока в лифт.
  2.  - Он перевел взгляд на экран.
  3. A legjobb gyógyszer a férgek felnőttek véleménye
  4. Allergia giardiasis kezeléssel

A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal. Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali gyurusféreg szaporodasi alakja húzódik végig.

A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik igen gyengén fejlettek.

Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

A feji gyurusféreg szaporodasi alakja számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek. A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún. Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak. Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket.

A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással. Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb. Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el. Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők felgöngyölödve létrehozzák az ondóhólyagot.

Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik.

A földi giliszta testfelépítése és életmódja

Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön gyurusféreg szaporodasi alakja juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy prostata üríti váladékát. Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek. Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik.

Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik. Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak.

Ezt a csövecskét öleli körül a fehérjemirigymely tápanyagokat termel a peték számára.

Olvassa el is